HADTÖRT
olvasni: Ammianus Marcellinus
https://drive.google.com/drive/folders/0B7FbzLJ0rs4HMWY1ZWU5YzktYzZiOS00ZmZiLWFlYzYtOTgxNGU2ZTEzMjFi?resourcekey=0-E-8kPiBu-L6m1riSh1X6vw&usp=drive_link
NEMZ KAPCS
Olvasni: leveljda ; roosevelt
https://drive.google.com/drive/folders/0B7FbzLJ0rs4HTzZmc2VwVk5CeVU?resourcekey=0-bClcsqYe_vb_C9nFFfOXfg&usp=drive_link
NEMZ KAPCS
https://drive.google.com/drive/u/1/folders/0B7FbzLJ0rs4HTzZmc2VwVk5CeVU?resourcekey=0-bClcsqYe_vb_C9nFFfOXfg&role=writer
Középkori magyar történelem
Hadtörténet
https://drive.google.com/drive/folders/0B7FbzLJ0rs4HMWY1ZWU5YzktYzZiOS00ZmZiLWFlYzYtOTgxNGU2ZTEzMjFi?resourcekey=0-E-8kPiBu-L6m1riSh1X6vw&usp=drive_link
BTTR221BA Középkori magyar történelem
Magyarország története (1241-1490)
Középkori magyar történelem előadás, BTTR220; BA/OMA II. évf. Prof. Dr. Bárány Attila
Email: barany.attila@yahoo.com
A kurzus a Magyar Királyság helyét igyekszik meghatározni Európában a tatárjárást követően, egészen Mátyás haláláig. Vizsgálja, volt-e szerepe az uralkodóknak az európai hatalmi politikában? A királyi diplomácia működését nemcsak szövetségkötéseken, hanem dinasztikus házasságokon át ragadja meg. Áttekinti a közép és kelet-európai, valamint a nyugati orientációt. Hangsúlyozottan taglalja a pápaság és Magyarország viszonyát, a részvételét a keresztes hadjáratokban, a török veszély elhárítására tett első kísérleteket.
Tematika:
1. Az Árpádok külpolitikájának vázlata a Tatárjárás előtt. A magyar archiregnum kérdése.
2. IV. Béla és V. István külpolitikája. A déli bánságok rendszerének kialakulása.
3. Az utolsó Árpádok külpolitikája: IV. László és III. András.
4. Az Anjouk törekvése a magyar trón megszerzésére. Károly Róbert első évei Magyarországon és diplomáciai viszonyai (1268-1310).
5. Az Anjou-uralkodók nyugati és északi irányú (osztrák, cseh, lengyel, litván) külpolitikája.
6. Az Anjou-uralkodók itáliai politikája (Pápaság, Nápoly és Velence)
7. Az Anjouk balkáni politikája.
8. A "kései" keresztes háborúk és Magyarország. A törökellenes harcok első szakasza Hunyadi János színrelépéséig. Nagy Lajos és Zsigmond török politikája.
10. Zsigmond nyugati orientációja (schisma, zsinatok, pápaság).
11. Zsigmond közép-európai politikája (Velence, Lengyelország, Csehország).
12. Hunyadi János török politikája.
13. Mátyás nyugati irányú (Csehország, Szilézia, Ausztria) külpolitikája.
14. Mátyás balkáni és törökellenes politikája.
Bibliográfia i, Források
Makkai László-Mezei László, Árpád-kori és Anjou-kori levelek. Bp. 1960.
Thuróczy János, A magyarok krónikája. ford. Horváth János, Bp. 1978.
Bonfini, Antonio, A magyar történelem tizedei. Bp., 1995.
Köblös József, Süttő Szilárd: Magyar békeszerződések 1000-1526. Pápa, 2000.
ii, Irodalom 1. Tankönyvek
Kristó Gy., Engel P., Kubinyi A.: Magyarország története 1301-1526. Bp. 1998.
Engel Pál: Szent István birodalma. Bp., 2001.vagy uő: Beilleszkedés Európába, a kezdetektől 1440-ig. Bp. 1990.
Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás, 1440-1711. Bp. 1989. (1490-ig)
2. Általánosan kötelező művek
Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet. Bp., 1935-6.
Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. Budapest: Zrínyi, 1988.
Kubinyi András: Mátyás király. Bp. 2001.
Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1986.
Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Bp., 1992.
Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 1983.
3. Ajánlott irodalom. Feldolgozások, tanulmányok. (6 kötelező)
A Habsburgok. Szerk. Brigitte Vacha, Walter Pohl., Karl Vocelka. Bp., 1995.
Barta Gábor (szerk.): Mátyás király 1458-1490. Bp., 1990.
Bertényi Iván: Szent István öröksége. Magyarország története. Bp., 1997.
Deér József: Zsigmond király honvédelmi politikája. Pécs: Pécsi Egyetem, 1936.
Draskóczy István: A tizenötödik század története. Bp. 2000.
E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Bp., 1990.
Elekes Lajos: Hunyadi. Bp., 1952.
Engel Pál: "A török-magyar háborúk első évei, 1389-1392", HK 111 (1998) 3: 561-577.
Fenyvesi László: "Magyar-török diplomáciai kapcsolatok Mátyás haláláig", HK (1990/1.) 74-99.
Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a szentszékkel. I. k. Bp. 1901.
Gyalókay Jenő: "A boroszlói hadjárat 1474-ben", HK (1940) 1-19.
Gyárfás István: "A fekete sereg", SZ 11 (1877) 500-09.; 617-24.
Hercegh Géza: Magyarország külpolitikája, 896-1919, Bp., 1989.
Huszti Dezső: Olasz-magyar kapcsolatok a középkorban. Bp. 1942.
Jászay Magda: Párhuzamos és kereszteződések. A magyar-olasz kapcsolatok történetéből. Bp., 1982.
Jászay Magda: Velence és Magyarország. Bp. 1990.
korban. Szerk. Marosi Ernő., Bp., 1987. I. köt.: 29-69.
Kovács Endre: Magyar-cseh történelmi kapcsolatok. Bp. 1952.
Kovács Endre: Magyarok és lengyelek a történelem sodrában. Bp. 1973.
Kristó Gyula, szerk.: Magyarország vegyes házi királyai. Bp., 2003.
Magyarország és a szentszék kapcsolatának ezer éve. szerk. Zombori István. Budapest, 1996.
Magyarország és Kelet-Európa. szerk. Gál I. Bp. 1947.
Művészet I. Lajos korában. szerk. Marosi Ernő. Bp., 1982. benne: Kubinyi András, "I. Lajos király", 15-37.
Obolensky, Dimitri: A Bizánci Nemzetközösség. Kelet-Európa 500-1453. Bp., 1999.
Rázsó Gyula: "A Zsigmond-kori Magyarország és a török veszély" HK 20 (1973) 403-444.
Rázsó Gy.: Hunyadi Mátyás török politikája. In. Hunyadi Mátyás Emlékkönyv. Szerk.: Rázsó Gyula – V. Molnár László, Bp. 1990. 149-200.
Rázsó Gy.: Mátyás hadászati tervei és a realitás. HK 1990./1. 1-30.
Szakály Ferenc: "A török-magyar küzdelem szakaszai a mohácsi csata előtt(1365-1526)."
in Mohács. szerk. Rúzsás Lajos – Szakály F., Bp., 1986.
Székely György: "Luxemburgi Zsigmond, egy közép-európai uralkodó", in: Művészet a Zsigmond korban. Bp., 1987.
Teke Zsuzsa: Velencei-magyar kereskedelmi kapcsolatok a XIII-XV. században. Bp. 1979.
Topolski, Jerzy: Lengyelország története. Bp. 1989.
Veszprémy László: "A nikápolyi hadjárat értékelése az újabb hadtörténetírásban", HK 111 (1998) 603-609.
Zöllner, Erich: Ausztria története. Bp., 1999.
Prof. Dr. Bárány Attila egyetemi tanár
Bárány Attila - BTTRNK102DMA Dinasztikus külpolitika Európában a középkorban
Nemzetközi kapcsolatok története specializáció előadás, MA I. évf.
Email: barany.attila@yahoo.com
Google Drive: https://drive.google.com/drive/folders/0B7FbzLJ0rs4HTzZmc2VwVk5CeVU
A kurzus bemutatja a nagyhatalmi külpolitizálás kiszélesedése előtti korszak külkapcsolatainak jellegét. Hangsúlyt kap a nemzetállamok előtti korszak dinaszticizmusa, kifejezetten a Mediterráneumban és Kelet-Közép-Európában. Vizsgáljuk a háborúk "hivatalos" és valóságos okait, a küzdő felek érdekeit, katonai és gazdasági erőviszonyait; a diplomácia "intézményeit"; művelésének forrásanyagát (levelezés; követutasítások; oratio) s annak művelőit illetve kereteit (legatus a latere; rhétór; procurator). Nagy hangsúlyt kapnak a dinasztikus házasságok (pactum matrimonialium, hitbér, jegyajándék.) A condottiero és az itáliai városállamok. Merész Károly és Burgundia "tündöklése". Az 'új grandeur'-ig követjük a francia királyság történetét: új szerep Európában: az itáliai háborúk. VIII. Károly és I. Ferenc nápolyi és milánói ábrándjai. Külön figyelmet szentelünk a Luxemburgok, Jagellók, Habsburgok, Anjouk. Bemutatja az Moszkvai Nagyfejedelemség felemelkedését és a Jagelló-hatalom kiterjedését. Felvázoljuk a Habsburg-birodalom születését és a dunai monarchia eszméjét. Végigkíséri a későközépkori diplomácia mestereinek a tevékenységét (reneszánsz pápaság, Velence).
1. Hatalmi rendszer Kelet-Közép-Európában és a Mediterráneumban.
2. Dél-Itália: normannok és Hohenstaufok. II. Frigyes állama.
3. Új szereplők Kelet-Közép-Európában. Az Anjouk és a renovatio imperii a Mediterráneumban.
4. Franciaország "ébredése": a Capet-grandeur IV. Szép Fülöp korában.
5. Burgundia fénykora. A burgundi hercegek diplomáciája.
6. Anglia a 14-15. században. Anglia a diplomáciai rendszere része lesz.
7. Új hatalom a Mediterráneumban: Aragónia. A negotium Siciliae és a "szicíliai vecsernye".
8. A Luxemburgok birodalma. IV. Károly és Zsigmond Európája. Hatalmi súlyponteltolódás.
9. Tu nube felix Austria. A Habsburgok felemelkedése (1278-1526).
10. A nemzetállamok előtti diplomácia: a Szentszék. Az avignoni pápaság.
11. Itália diplomáciája a 15. században: a reneszánsz pápák. Firenze és a Mediciek.
12. A modern diplomácia első mestere a reneszánsz hajnalán: Velence.
13. Az Oszmánok előretörése. A török diplomácia.
14. A mongolok birodalma. Az Arany Horda.
Bibliográfia i, Források
Dante: Az egyeduralom. Dante összes művei. Bp.1962. 403-76.(Önálló kötet,Bp. 1993.)
Bonfini, Antonio, A magyar történelem tizedei. Bp., 1995.
Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Bp.1999.
Francesco Guicciardini: Itália története, 1494-1534. Bp., 1990.
Enea Silvio Piccolomini: II. Piusz feljegyzései. Bp., 2001.
Machiavelli, Niccolo: A fejedelem. Bp. 1964.
Machiavelli, N.: Firenze története. In: Összes művei. Bp. 1978.
A három Villani krónikája. Ford. Rácz M. Bp.,1909. (Középkori krónikások 8-9.)
Villehardouin, Geoffroy de, Bizánc megvétele. Európa, Bp. 1985.
Compagni, Dino, Krónikája korának eseményeiről. Kriterion, Bukarest, 1989.
Polo, Marco: Utazásai. Il Millione. Bp. 1963.
Napkelet felfedezése. Julianus, Plano Carpini és Rubruk útijelentései. Szerk. Györffy Gy. Bp., 1965.
A mongolok titkos története. ford. Ligeti Lajos, Bp. 1962.
Petrarca levelei. Ford. Kardos Tibor, Bp. 1962.
L.F.Marsigli: Az Oszmán Birodalom katonai állapotáról, felemelkedéséről és hanyatlásáról.Bp.,2007
ii, Irodalom 1. Tankönyvek
Európa ezer éve: a középkor. I-II. szerk. Klaniczay Gábor. Bp., 2004.
Angi J.- Barta J. et al.: Európa az érett és a kései középkorban. Debrecen University Press, Debrecen, 2001.
Katus László: A középkor története. Pécs-Bp., 1999.
Európa uralkodói. szerk. Petr Cornej et al. Bp., 1999.
Heussi, Karl, Az egyháztörténet kézikönyve. Osiris, Bp. 2000.
2. Általánosan kötelező művek
Holmes, George: Hierarchia és lázadás (1320-1450). Bp., 2003.
Kleinschmidt, Harald: A nemzetközi kapcsolatok története. Bp., 2000. (5-43.)
Obolensky, Dimitri: A Bizánci Nemzetközösség. Kelet-Európa 500-1453. Bp., 1999.
Szűcs Jenő, Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 1983.
Váczy Péter: Egyetemes Történet. II. Középkor. Bp. 1936.
Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Bp. 1989.
Norman J. G. Pounds: Európa történeti földrajza. Bp., 1997.
3. Ajánlott irodalom. Feldolgozások, tanulmányok. (6 munka ismerete kötelező)
A Habsburgok. Szerk. Brigitte Vacha, Walter Pohl., Karl Vocelka. Bp., 1995.
Benke József: Az arabok története. Bp. 1986.
Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus a XV-XVIII.században. Bp.1985.
Bréhier, Louis: Bizánc tündöklése és hanyatlása. Bp., 1997.
Marcel Brion: Medici Lőrinc. Bp., 1939.
E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Bp., 1990.
Fodor Pál – Hegyi Klára – Ivanics Mária: Török és tatár hódítók. Budapest, 1993.
Fodor Pál: A szultán és az aranyalma. Bp., 1995.
Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában. Bp. 1979.
Font Márta: A német lovagrend alkonya. Pécs, 1997.
Font-Krausz-Niederhauser-Szvák: Oroszország története. Bp., 1997.
Franzl, Johann: I. Rudolf. Bp., 2000.
Fulbrook, Mary: Németország története. Bp. 1993.
Gergely Jenő: A pápaság története. Bp. 1982. vagy Zimmermann, Harald: A középkori pápaság. Bp., 2001.
Gerics József: Korai rendiség Európában és Magyarországon. Bp.1987.
Goetz, Wolfgang: A német nép története. Bp. é.n.
Gonda Imre - Niederhauser Emil: A Habsburgok. Bp. 1977.
Gunst Péter: V. Károly. Bp. 1976. "Életek és Korok" sor. Szerk. H. Balázs Éva.
Hegyi Klára: Az oszmán birodalom Európában. Bp., 1986.
Hermann Zsuzsanna: Cesare Borgia. Bp., 1969.
Hermann Zsuzsanna: Az 1515. évi Habsburg-Jagelló szerződés. Bp., 1961.
Hibbert, Christopher: A Medici-ház tündöklése és bukása. Bp. 1993.
Huizinga, Johan: A középkor alkonya. Bp. 1979. (1996.)
Jászay Magda: Velence és Magyarország. Bp. 1990.
Jelavich, Barbara: A Balkán története. I., Bp., 1996.
Kazsdan, A. P. - Litovin, G.G., Bizánc rövid története. Bp. 1961.
A keresztény világ atlasza. Szerk. H.Chadwick - G.R.Evans. Bp., 1993.
Klaniczay Gábor: Az uralkodók szentsége a középkorban. Bp., 2000.
Kubinyi András: Mátyás király. Bp., 2001
Lewis, Bernard: Isztambul és az Oszmán civilizáció. Bp., 1981.
Matuz József: Az oszmán Birodalom története. Bp., 1990.
Mályusz Elemér, Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp., 1984.
Mollat de Jourdan, Michel: Európa és a tenger. Bp. 1996.
Niederhauser Emil: A kelet-európai országok története. Bp., 2001.
Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Bp., 2003.
Pirenne, Henri: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp. 1983.
Papadakis, Aristeides – Meyendorff, John: A keresztény Kelet és a Pápaság felemelkedése. Bp., 2002.
Pohl-Walter-Vocelka, Karl: A Habsburgok. Egy európai dinasztia története. Bp., 1995.
Pósán László: Németország a középkorban. Debrecen, 2003.
Runciman, Sir Steven Runciman: A keresztes háborúk története. Bp., 1999.
Runciman, Sir Steven: A szicíliai vecsernye. Bp., 1999.
Runciman, Steven, Konstantinápoly eleste, 1453. Osiris, Bp. 2000.
Savelli, Agostino: Itália története a birodalom bukásától. Bp., 1936.
Schreiner, Peter: Bizánc. Bp., 2002.
Sczczur, S.: "Az 1335. évi visegrádi találkozó", Aetas (1993/1).
Shepard, Jonathan – Franklin, Simon: A bizánci diplomácia. Bp., 2006.
Southern, Richard William, A nyugati társadalom és az egyház a középkorban. Bp. 1987.
Sz. Jónás Ilona: A középkor nagy császárai. Bp. 1993.
Székely György: "Luxemburgi Zsigmond, egy közép-európai uralkodó", in: Művészet Zsigmond király korában 1387–1437. Tanulmányok. Szerk.: Beke László – Marosi Ernő – Wehli Tünde. Budapest, 1987. 29-69.
Teke Zsuzsa: Reneszánsz fejedelmek és pápák. Bp. 1994.
Topolski, Jerzy: Lengyelország története. Bp., 1985. vagy Szokolai Katalin: Lengyelország története. Bp., 2001.
Tokody Gyula - Niederhauser Emil: Németország története. Bp. 1972.
Török József: Egyetemes egyháztörténelem. Bp., 1999. vagy Szántó Konrád: A katolikus egyház tört. Bp. 1983.
Vásáry István: Az Arany Horda. Bp., 1986.
Zöllner, Erich: Ausztria története. Bp., 1999. vagy Huber Alfonz, Ausztria története. Wien, 1899. I. k.
Prof. Dr. Bárány Attila egyetemi tanár
Hadtört. spec. BTTRHT613BA Magyarország hadtörténete az Árpádok korában, szem. Bárány Attila
Email: barany.attila@yahoo.com
Olvasandó Források Google Drive:
https://drive.google.com/drive/folders/0B7FbzLJ0rs4HMWY1ZWU5YzktYzZiOS00ZmZiLWFlYzYtOTgxNGU2ZTEzMjFi
Kurzusleírás:
A kurzus a honfoglalók hadszervezetétől és a kalandozó hadjáratoktól kezdve tekinti át a magyar hadtörténetet az istváni katonai reformon, a nyugati nehézpáncélos elem beépítésén keresztül a 13. század végéig, amikor a tatárjárást követően sikerül konszolidálni a könnyű- és nehézlovasok együttműködésén nyugvó katonai szervezetet. Végigkövetjük a balkáni, keleti és nyugati hadjáratokat. Több csatát (pl.: Augsburg, Ménfő, Mogyoród, Kerlés, Morvamező) részletesen elemzünk. Foglalkozunk fegyverzettel, segédnépekkel, várépítészettel és határvédelemmel, keresztes hadjáratokkal.
Tematika:
- A honfoglalás. A honfoglaló magyarság hadszervezete. A sztyeppei nomád népek hadművészete, hun, avar előzmények.
- A kalandozó hadjáratok és értékelésük. Elemzés: az augsburgi csata.
- Szent István hatalma megszilárdítása: harcok Koppány, az erdélyi Gyula és Ajtony ellen. Elemzés: a nagyőszi csata. Szent István-államának hadszervezete
- A német császárság hódító törekvései. Az expanzió elleni védekezés. Zotmund és Vértes mezejének nemzeti legendáriuma. Elemzés: a ménfői és a mogyoródi csata. Az ország meghatározó katonai hatalommá válása Szent László és Kálmán alatt. László harcai a besenyők ellen (László 'viadala a kun vitézzel': a kerlési/cserhalmi ütközet). Horvátország meghódítása.
- Az Árpád-kori miles. A testőrség és a milites aulae regis intézménye. A hadsereg összetétele. Serviensek, a várispánságok népei. Határvédelem: a gyepű és a kapuk; őrök, lövők, csőszök stb.
- Hadviselet és fegyverzet az Árpád-korban (kétélű kardok, buzogány, bárd). Íjászat (kun-típusú nyilak elterjedése).
- A nehézlovasság elterjedése: A Fischa-menti és a Száva-menti csata. A könnyűlovasság fejlődése. Segédnépek: besenyők, úzok, székelyek, izmaeliták, kálizok, jászok.
- Keleti orientáció: oroszországi harcok. Küzdelmek Halicsért. Elemzés: a peremisli csata. Harcok a Balkánon: Mánuel fenyegetése. III. Béla hadjáratai. A déli védelem megszervezése: a macsói, sói, ozorai, boszniai, kucsói és barancsi bánságok.
- A keresztes hadjáratok és Magyarország. II. András keresztes hadjárata és értékelése. Keresztes lovagrendek Magyarországon (johanniták, templomosok és teutonok) és katonai szerepük.
- A tatárjárás.
- A mongolok hadszervezete. b. Az ország védelme. Elemzés: a muhi csata.
- Cseh és lengyel konfliktusok. Az olsavai csata. Harc a Babenberg-örökségért: II. Ottokár fenyegetése. Elemzés: a morvamezei csata.
- Várak, váépítészet az Árpád-kori Magyarországon. Korai vártípusok. Földvár/Földsáncépítési technikák. Az első kővárak. IV.Béla kővárai. Az oligarchák várépítései.
Bibliográfia i., Források
Levéltárak kincstárak. Források Mo.levéltáraiból. szerk. Blazovich L.-Érszegi G. Bp.-Szeged, 1998.
Makkai László-Mezei László, Árpád-kori és Anjou-kori levelek. Nemzeti Könyvtár. Bp. 1960.
Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. szerk. Léderer Emma, Bp., 1964.
Szöveggyűjtemény a középkori magyar történelemből. Szerk. Bolla Ilona – Rottler Ferenc. Bp., 1986.
Középkori históriák oklevelekben (1000-1410). szerk. Kristó Gy., Szeged, 1992.
Szent Istvántól Mohácsig. Források a középkori Mo-ról. szerk. Blazovich L.- Kristó Gy.- Makk F. 1994.
Cremonai Liudprand: Antapodosis. In: Peter Classen: A Nyugat és Bizánc a 8-10. században. Bp., 2005.
A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai. szerk. Györffy Gy. Bp., 1975.
Napkelet felfedezése. Julianus, Plano Carpini és Rubruk útijelentései. Szerk. Györffy Gy. Bp., 1965.
Kun László Emlékezete. Szerk. Kristó Gy., Szeged, 1994.
Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gy. Szeged, 1999.
A honfoglalás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gy. Szeged, 1995.
Írott források az 1050-1116. közötti magyar történelemről. Szerk. Makk F.,Thoroczkay Gábor. Szeged, 2006.
Magyarok a Kijevi Évkönyvben. szövegeket vál., ford., bev., kommentárok Font Márta. Szeged, 1996.
A mongolok titkos története. ford. Ligeti Lajos, Bp. 1962.
Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Bp., 1984.
--: Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzása. Bp., 1950.
Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Szerk. Hodinka Antal. Bp., 1916.
Kristó Gyula - Makk Ferenc - Marosi Ernő, III. Béla emlékezete. Bp. 1981.
Zimonyi István: Muszlim források a honfoglalás előtti magyarokról. Bp., 2005.
ii., Irodalom
Ágoston István: A muhi csata. Bp., 1991.
Áldásy Antal: A keresztes hadjáratok története. Bp., 1924.
Bánlaky (Breit) J., doberdói: A magyar nemzet hadtörténelme. I-VIII.Bp., 1929-34.
Bárczay Oszkár: "Két hadi esemény a XIII. századból", HK (1893) 484-97.; 667-79. [Muhi, Morvamező]
Blazovich László: "IV. László harca a kunok ellen", SZ (1977) 941-45.
Bóna István: A magyarok és Európa a 9-10. században. Bp., 2000.
Borosy András: Hadakozók, keresztesek, hadi érdemek a középkori Magyarországon. Bp., 2010.
--: "A keresztes háborúk és Magyarország",HK 109 (1996/1) 3-43.;(1996/2) 11-55.
--: "A lovagi haditechnika és a lovagság az Árpád-korban", in Mályusz Elemér Emlékkönyv. Bp., 1984.
--: "XI-XII. századi harcosrétegünk néhány kérdéséről", HK (1974/1) 3-27.
--: "Vélemények a korafeudális fejedelmi kíséretről", AH Szeg 70 (1981) 19-39.
--: "Főurak, familiárisok, harcosok Magyarországon a XIII. szd", HK (1978)315-38.
--: "Az Árpád-kori királyi vármegye felbomlása és hadakozó népeinek sorsa", HK (1983/4.) 527-52.
--: "Határőrség és határőrök az Árpádok korában", HK (1977/4.) 543-57.
--: "Hadi érdemek Magyarországon a XIII. században", HK (1985/2.) 5074-40.
--: "A királyi várispánságok hadakozó népei Mo. a tatárjárás előtt",HK(1983)3-24.
--: "A XI-XIV. századi magyar lovasságról", HK 9 (1962/2) 119-174.
--: "Perdöntő párviadalok Magyarországon", HK (1986) 237-51.
--: "Hadsereglétszámok a X-XIV.században", HK (1992/4.) 3-32.
--: "Történetírók a tatárjárásról", HK (1991/1.) 3-22.
--: "Egyház és honvédelem az Árpádok korában. Az egyháziak hadakozó népei", HK (1987/4.) 607-42.
--: "A kora Árpád-kori kíséret és testőrség szerepének historiográfiai áttekintése", HK (1984/2.) 290-304.
B. Szabó János: "Gondolatok a XI–XIV. századi magyar hadviselésről", HK (2001/1.) 75-102.
B. Szabó János - Somogyi Győző: Elfeledett háborúk. Magyar-bizánci harcok a X-XIII. században. Bp., 1999.
B. Szabó J.: A tatárjárás. Bp., 2007.
Cs. Sebestyén Károly:"A sagittis Hungarorum".A magyarok íja és nyila.Szeged,1932.
Csorba Csaba: A tatárjárás. Bp., 1991.
Darkó Jenő: Ősmagyar hadiszervezet és taktika. Debrecen, 1916.
--: Az ősmagyar hadművészet fejlődése és hatása Nyugateurópára. Bp., 1934. [2007]
Deér József, A magyar törzsszövetség és a patrimoniális királyság külpolitikája. Kaposvár, 1928. [2003]
Dienes István: A honfoglaló magyarok. Bp., 1972.
Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában. Bp. 1980.
Erdélyi Gyula: A magyarok hadművészete. Bp., 1933.
--: A magyar katona : a magyar hadszervezet és hadművészet fejlődése. Bp., 1929.
Fegyveres nomádok, nomád fegyverek. szerk. Balogh László, Keller László. Bp., 2004.
Fegyvert s vitézt. A magyar hadtörténet nagy csatái. Szerk. Hermann Róbert. Bp., 2003.
Fodor Ferenc: "Adatok a magyar gyepűk földrajzához", HK 37 (1936) 113-44.
Font M.: "Magyar-orosz politikai kapcsolatok 1118-1196", AETAS 1995/3.
--, "Magyar-orosz kapcsolatok a XII. században", SZ 125 (1991) 107-144.
Györffy György: A magyarság keleti elemei. Bp. 1990.
Györffy György: István király emlékezete. Bp. 1971.
--: István király és műve. Bp., 2000.
--: László király emlékezete. Bp. 1977.
--: "A lovagszent uralkodása", Történelmi Szemle 20 (1977) 533-564.
--: "Koppány lázadása", in Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1970. 5-30.
--: "Határvédő népelemek", SZ 92 (1958) 55-87.
Gyárfás István, A jász-kunok története. I-IV. Bp-Szolnok, 1870-1885.
Hadszervezet és honvédelem István király korában. Bp., 1988. [Rázsó Gy.: István és a fiatal magyar állam fegyveres védelme, p. 22-32.; Borosy András: Hadsereg és társadalom István korában, p. 33-44.]
Hársing László - Kozák Károly: "A johanniták a középkori Magyarországon", Világosság (1979/11.).
Hatházi Gábor: "Az Árpád-kori magyar hadszervezet nomád elemei. A besenyők", HK (1990/2.) 22-60.
Hodinka Antal: "Kálmán királyunk 1099-iki peremysli csatája", HK 1913. 325-46.; 524-44.
Hóman Bálint - Szekfű Gyula, Magyar történet. I-V., Budapest, 1935-6.
Illésy J.: "Törekvések a német lovagrend meghonosítására Magyarországon", SZ 26 (1902/3.) 234-48.
Julier Ferenc: Magyar hadvezérek. Bp., 1930. [1992]
Kalmár János: Régi magyar fegyverek. Bp., 1971.
Katona Tamás (szerk.): A tatárjárás emlékezete. Bp. 1981.
Kiss Lajos: "Nemzeti függetlenségünk védelmezése III. Henrik ellen", HK (1891) 27-59.; 180-207.; 332-357.
Kordé Z. – Petrovics I.: A magyar kalandozások. Bp., 1991.
Kossányi Béla, "Úzok", SZ 57-58 (1928-1929).
Köblös József – Süttő Szilárd – Szende Katalin: Magyar békeszerződések 1000-1526. Pápa, 2000.
Kristó Gyula: Az augsburgi csata. Bp., 1985.
--: Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. Bp. 1980.
--: Az Árpád-kor háborúi. Bp., Zrínyi, 1988.
--: "Oroszok az Árpád-kori Magyarországon", in: Tanulmányok az Árpád-korról. Bp. 1983. 191-208.
--: Írások Szent Istvánról és koráról. Szeged, 2000. [Ajtony és Vidin]
--: Honfoglaló fejedelmek: Árpád és Kurszán. Szeged, 1993.
--: Árpád fejedelemtől Géza fejedelemig. Bp., 2002. [Szabolcs vezér; Magyar kalandozások – kalandozó magyarok; Gizella királyné magyarországi kísérete; A magyar kalandozó hadjáratok szezonalitása]
Kristó Gy.-Makk F.- Szegfű L., "Szempontok a korai magyar határvédelem kérd., HK (1973) 635-640.
Kurcz Ágnes: Lovagi kultúra Magyarországon a 13-14. században. Bp., 1988.
Léderer Emma, "A tatárjárás Magyarországon és nemzetközi összefüggései", Sz 86 (1952) 327-363.
A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király B. – Veszprémy L., Bp., 2003.
Magyarország hadtörténete. I-II. szerk. Borus József, Bp., 1984.
Magyar kódex I. Az Árpádok világa. Magyar művelődéstörténet a kezdetektől 1301-ig. Bp., 1999.
Magyar Művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky Sándor. Bp., 1938.
A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor, Bp.: Athenaeum, 1895-98.
A magyar katona vitézségének ezer éve. I-II., szerk.: Pilch Jenő, Bp., é. n.
Makk Ferenc, Magyar külpolitika 896-1196. Szeged, 1993.
--, Magyarország a XII. században. Bp. 1986.
--, "III. Béla és Bizánc", SZ 115 (1982).
--, "Magyar-bizánci kapcsolatok a XII. században", SZ 114 (1981/1.).
--: A turulmadártól a kettőskeresztig. Szeged, 1998. [Szent László és a Balkán; Csaba és Alpár]
Mezey László (szerk.): Athleta patriae. Tanulmányok Szent László tört-hez.Bp.1980.
Molnár József: "A királyi megye katonai szervezete a tatárjárás korában", HK (1959/2.) 222-52.
Moravcsik Gyula: Bizánc és Magyarország. Bp. 1953.
--, "III. Béla és a bizánci birodalom Mánuel halála után", SZ (1933) /pótfüzet/ 518-528.
Nagy Millenniumi Hadtörténet. Szerk. Rácz Árpád, Bp., 2000.
Nagy Balázs (szerk.): A Tatárjárás. Bp., 2003.
Négyesi Lajos: "A ménfői csata", HK (1994/3.) 136-47.
--: "A muhi csata", HK (1997/2.) 296-310.
Olchváry Ödön, "A muhi csata", SZ (1902/4-6.) 309-25.; 412-27.; 505-27.
Pálóczi Horváth A., Besenyők, kunok, jászok. Bp. 1989.
Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt.Bp.1899[1984].
--: "II. Géza orosz-görög háborúi", HK 3 (1890) 1-9.; 273-285.
--: "A magyarok 954-955. évi hadjárata", SZ 33 (1899) 580-94.
--: "A sajómezei csata 1241. ápril 11.", HK (1893) 1-14.
Pálfy Ilona: A tatárok és a XIII. századi Európa. Bp. 1928.
Rónai Horváth Jenő, "Magyar hadi krónika", Hadtörténeti Közlemények (1895/5) 3-157.
Sóvári Soós Elemér: "Az 1278. évi morvamezei (dürnkruti) csata", HK (1890) 459-77.
Schütz Ödön, "A mongol hódítás néhány problémájához", SZ (1959/2-4.).
Szádeczky Béla: A tatárjárás Magyarországon. Kolozsvár, 1898.
Szendrei János: Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves kiállításon. Bp., 1896.
Szent István és az államalapítás. Szerk. Veszprémy László. Bp., 2002.
Székely György: "Egy elfeledett rettegés: a második tatárjárás a magyar tört. hagyományban", SZ (1988) 52-88.
Szombathy Viktor - László Gyula (szerk.): Magyarrá lett keleti népek. Bp. 1988.
Szőke Béla: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Bp., 1962.
Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Bp., 1992.
Sweeney, J.R., "Magyarország és a keresztes hadjáratok a 12-13. században", SZ 118 (1984) 114-124.
Tóth Sándor László: Levediától a Kárpát-medencéig. Szeged, 1998.
Tóth Zoltán: "A hadakozó nép" In Magyar Művelődéstörténet. I. szerk. Domanovszky S. Bp., é.n. 249-84.
Török József: Szerzetesek és lovagrendek Magyarországon. Bp., 1990.
U. Kőhalmi Katalin: A steppék nomádja lóháton, fegyverben. Bp., 1972.
Vásáry István: Az Arany Horda. Bp., 1986.
Vékony Gábor: Magyar őstörténet – magyar honfoglalás. Bp., 2002.
Veszprémy László: Az Árpád- és Anjou-kor csatái, hadjáratai. Bp., 2009.
--: Lovagvilág Magyarországon. Bp., 2008.
"A magyarországi lovagságról", HK (1984/4.) 746-52.
--: "Anonymus gestájának néhány hadtörténeti vonatkozása",HK (1993/2.) 3-19.
--: "Páncél és páncélosok említései a krónikákban és oklevelekben",HK (1995)3-12.
--: "A kerlési (cserhalmi) ütközet forrásproblémáihoz", HK (1991/1.) 69-80.
Zichy Ladomér: A tatárjárás Magyarországon. Bp., 1934.
Zsoldos Attila: "A királyi várszervezet és a tatárjárás", HK 104 (1991) 45-76.
--: "A várjobbágyi jogállás kialakulása", HK (1993/2.) 20-42.
--: Szent király szabadjai. Fejezetek a várjobbágyság történetéből. Bp., 1999.
--: "Téténytől a Hódtóig. Az 1279 és 1282 közötti évek politikatörténetének vázlata", TSz 39 (1997) 69–98.
Vasshegyi Emília: II. Endre keresztes hadjárata. Bp. 1926.
Wilczek Ede: "II. Endre keresztes hadjárata", SZ 28 (1894/7-8.) 592-608.; 697-713.
Veszprémy László: "II. András magyar király kereszteseinek létszáma", HK (1994/1.) 113–116.
Prof. Dr. Bárány Attila
tanszékvezető egyetemi tanár